Idegen események megoldása a bankszámlán
Igen, van olyan, hogy senki nem tudja, hogy a bankszámlán egy adott tétel mit takar. Pedig, ennek beazonosítása fontos magának a bankszámla tulajdonosnak, hisz mégis csak az Ő pénze. De kíváncsi a NAV is rá, hogy mikor kinek milyen összeg, és miért lett utalva.
Erről a témáról is fogunk beszélgetni a vállalkozói klubban. Lépj be te is, és gyere el a klubtalálkozókra!
Én három megoldással találkoztam, melyet most itt részletesen bemutatok. Ez ugyan szorosan nem kapcsolódik a beszámolóhoz, de egy cég elemzés esetén nem mehetünk el mellette.
a, Az első eset, hogy az ismeretlen tétel összegét a cégvezető "visszafizeti" a cégnek.
Ezt megteheti készpénzben, vagy bankszámláról. Mivel ezek a tételek jellemzően utólag a könyvelésből derülnek ki, és a cégvezetők ezt nem szeretik és gyakran nem is tudják a magán bankszámlájukról visszafizetni.
Így marad az a megoldás, hogy a cégvezető ezt "készpénzben fizeti vissza". Legalább is a könyvelő így könyveli le, vezeti ki. Ekkor mindenki becsukja a szemét, és nem néz oda, mert mindenki tudja, hogy ez nem valós gazdasági esemény. Ezért ne csinálj ilyet!
A pénztár, a cég készpénzkészletét tartalmazza. Ennek nyomon követése is fontos feladata a vállalkozásoknak. Ehhez segítségül készítettem egy pénztár nyilvántartó táblát, mely havonta 12 fülön keresztül követi le egész évben a készpénz állományt. Kattints ide a készpénz nyilvántartóért!
A készpénz mozgás dokumentálásának a bizonylata a Bevételi és a Kiadási pénztárbizonylat, amivel sajnos a legtöbb cég nem is rendelkezik. Pedig szinte lehetetlen, és kizárt, hogy egy cégnek soha nincs olyan gazdasági eseménye, amikor azt pénztárbizonylatba kellene bizonylatozni.
A készpénz leltározás a leltározás része. Egyszerűen megszámolod, mennyi készpénz van a pénztárba, és címletenként felvezeted egy táblázatba.
b, A második eset, hogy a könyvelő egy alszámlára helyezi ezeket az összegeket,
A könyvelő kivezeti a bankból ezeket a tételeket, és egy alszámlára helyezi. A lényeg, hogy ezeket továbbra is benne hagyja a könyvelésben. Ez az alszámla lehet egy kiadási számla, vagy egy követelés számla.
Ha kiadási számlára könyveli, akkor ezzel az a baj, hogy ez nem a cég kiadása, így ezzel nem csökkenthető az eredmény. Ezeket a NAV nem fogja elfogadni. A helyzeten úgy lehet javítani, hogy az adóalapot megnöveljük, így kivesszük a költségek közül az adószámításnál. A társasági adót így ugyan nem csökkenti, de a könyvelésben ott marad.
A vállalkozói klubban erre közösen keressük a megoldást. Lépj be a klubba, és gyere el a klubtalálkozóra!
Ha a könyvelésben a magáncélú költség ott marad, ezzel az a baj, hogy ezeket az ismeretlen tételeket továbbra is a cég fizette ki. Valójában a cégvezető kivette ezt a pénz a vállalkozásából adózatlanul. Ezt a NAV, jó esetben osztalék felvételként fogja értelmezni, melynek az adója 15+13= 28%. Plusz egy kis bírság és késedelmi kamat.
c, A harmadik lehetőség a bakszámlán lévő ismeretlen tétel kivezetése egyéb követelésként kerül elszámolásra
A banki beazonosítatlan tételeket mivel a cégvezető"hozta létre", így ezek az összegek, a tagnak adott egyéb kölcsönként kerülnek lekönyvelésre.
Ezt a témát gyakran boncolgatom. Íratkozz fel hírlevelemre, hogy ne maradj le róla. Hírlevél feliratkozás.Katt!
Ez az az eset, amikor a könyvelő azt feltételezi, hogy "majd visszafizeti" az ügyvezető. Aztán ez a "majd"soha nem jön el, és éveken keresztül több millióra is duzzad ez az egyéb követelés. Adózási szempontból ugyanaz, mint az előző. A NAV vagy alap jogviszonyként értelmezi ezeket a kifizetéseket, azaz legtöbbször tagi jogviszonynak, vagy osztalék felvételnek.
A Tagi kölcsön leggyakrabban az induló cégek esetében szokott előfordulni. Fontos, hogy ennek pontos összegét a tulajdonos követni tudja, és ne csak a könyvelő könyvelje be magától.
A tagi jogviszony adó és járulék vonzata 46,5%, az osztaléké 28%. Plusz bírság és késedelmi kamat.
Vettem már át olyan céget, hogy nagyon sok ismeretlen tétel volt a bankon, e mellett a saját egyéni vállalkozásának is utalgatott összegeket az ügyvezető, és az egyéni vállalkozás számláit is innen a cég bankszámlájáról fizette ki. Ez az egyéb követelések soron szereplő összeg 384 millió forint volt. Ennek a készpénzben történő visszafizetésére nem is volt lehetőség, mert maximum havi 1,5 milliót fizethetnek egymás között a bankszámla nyitásra kötelezett vállalkozások.
Hamar elbúcsúztam ettől az ügyféltől.